Megtépázott az élet, voltak el nem sírt könnyek,
de az ember erős és ha kidől, egy nap újra feláll,
hogy megmutassa a jövő vele száll.
Nem értettél meg, csak lefogtad a kezem,
de az angyalok újra az égig emeltek.
Kezembe adták a tollat és azt mondták írd át,
hogy még véletlenül se mások írják a sorsom,
csak rajtam múlik, mit hagyok itt
és az nem az a történetamit ti írtok nekem,
nem is az, amit a korlátok engednek meg,
hanem amit az ég adott a kezembe.
Megpróbálták elvenni tőlem,
de mostmár tudom
hogy a fal túloldalán
mindig várt rám az alkotói szabadsága
sorsodat hát írd át…
Győrfi Edina
További verseim: