Óh kétely, milyen bolond voltál, hogy megtréfáltál,

mennyi álmatlan éjszakát okoztál fejemben,

éveken át hideg vízben kellett megfürödjek,

de most ki nevet?

Nevet tán a szív, ki oly sokat rítt?

Vagy a sok gondolat, mi tévútra vitt?

Megfürödtem mételyedben, elnevettem kételyedben,

de most ki az, aki szív?

Látod az eredményeimet,

irigyled a tehetségem

vagy csak futó bolondnak tartasz még mindig?

Te ki irigyled az életem, vajon vágyod e a sötétséget, a nehéz időket?

Mikor minden bizalmad, mint a Föld megremeg,

senki sem hisz benned, csak jóízűen kacagnak rajtad az emberek.

Nincs már erőd, mindent elvitt a csata és te egyedül állsz a pusztaságban

kinek odaveszett a csapata.

Egyedül a csend sír érted, élj végre lelkem!

Vajon ezt is vágyod e te bolond,

vagy csak elvennéd, ami úgy hiszed a tied is lehetne?

Mond csak akarsz e szenvedni,

vagy csak kíváncsi tekintetek fényében tündökölni?

Irigyled a szabadságom, de vajon te mindent oda adsz e

vagy csak fél gőzzel éled szerencsétlen életed?

Meghalsz e álmaidért vagy csak alszol felettük,

hogy egy nap a múlt vigye el őket?

Óh mit tettél az életeddel, hagytad feledésbe veszni

patakokban sírnak az elveszett reménykönnyek

és te most az enyémet irigyled?

Óh te bolond hittél szemed káprázatának,

s bedőltél hamis igazának,

mozdulatlanságba hajtottad fejed

miközben a szívedben ott vártak rád a tettre kész percek.

Legyen a legnagyobb boldogságod a káröröm, mit akkor élsz

mikor engem időnként a kétely emészt!

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg, hogy máshoz is eljuthasson!

Ugorj az Örömbe! Facebook oldala: www.facebook.com/ugorjazorombe

Csatlakozz a Facebook csoporthoz is: https://www.facebook.com/groups/351025945269275/?source_id=333299073711640

Instagram oldal: https://www.instagram.com/ugorjazorombe/